„Az Emberiség legfőbb értéke erénye, a jóság és az őszinteség”
Mindenekelőtt nagyon fontos, hogy tisztázzuk a márka fogalmát. Klasszikusan ez alatt egy gyár termékét értjük, amely gyár neve alatt egy a márkanévhez kapcsoló minőséget társítunk. Azonban azt tudni kell, hogy ma már kerékpár gyárak, nem gyártanak semmit! – Ne elemezzük, hogy ez a kijelentés 90 vagy 99 százalékban helytálló – Ugyanis nincs a szó klasszikus értelmében vett, nyersanyagból termék gyártás, ami aztán majd a napi felhasználásban jól vagy rosszul tudna teljesíteni, ami visszahatna a gyár, a márka fogalmára, megítélésére. Megszűnt mindennemű termék – nyersanyagból alkatrész – gyártás, ezzel szemben dömpingben előállított más alkatrészgyárak termékének felhasználásával történő kerékpár összeszerelés – összedobálás- van. Fontos pontosítanunk, hogy a kerékpárgyárak nem gyártanak semmit, így kerékpárt sem!
Leegyszerűsítve ezt a karácsonyfa példáján szeretném szemléltetni.
A karácsonyfa – ami eredetileg fenyőfa – olyan, mint a kerékpár váza, ami mindenkinek ugyan ott készül, ugyan abban a kínai gyárban. Ez lehet luc, vagy ezüst vagy normand, ahogy a váz lehet vas, alu, alu-hydroformingos, amilyet a kerékpárgyár rendel. Külsője változhat az igény szerint, miként a karácsonyfa / fenyőfa árusnál vehetünk alacsonyabb tömzsibbet, vagy magasabb sudárabbat, ez ízlés dolga.
Karácsonykor otthon feldíszítjük a fenyőfát, ahogy a „gyárakban” – amelyek valójában csak összeszerelő üzemek- elkezdődik a kerékpárváz felöltöztetése. Így a vázra is felkerülnek – egy receptúra alapján összeszedett – más alkatrész gyárak termékei, lényegi elemeit tekintve saját márkanévvel ellátott főként Shimano alkatrészek, amik letarolták az alkatrészpiacot világszerte.
Szögezzük le még egyszer! A kerékpárgyáraknak gyakorlatilag egy saját termékük sincs, amik felkerülnének a kerékpárra, csak is kizárólag más gyárak termékeit rakják fel. Mikor ott úgymond elkészül a kerékpár, gyakorlatilag még készen sincs, mert ott valójában csak feldobálják a vázra az alkatrészeket, az összetevőket, – és itt jegyezzük meg, a negatív értelemben kifejtett összedobálás alól egyik márka sem kivétel, sőt a magukat nagy márkának tartó gyárak még jobban megengedik maguknak a legsilányabb összeszerelést, mondván az a márkakereskedő dolga, hogy használhatóvá tegye a terméküket.
Ilyen állapotban jutnak el a félkész kerékpárok a kereskedőhöz, akinek a feladata minden esetben a kerékpár beállítása, menetkészre szerelése – ezt hívjuk üzembe helyezésnek.
A példánknál maradva két kerékpárt kizárólag az különböztet meg egymástól, milyen fát választottuk és arra milyen díszek kerültek fel.
Ennél fogva nagyon egyszerű két kerékpár minőségi összehasonlítása, mivel gyakorlatilag csak a Shimano alkatrészeket kell összehasonlítani, Shimano alkatrészekkel.
Máig él Magyarországon az a tévhit, ha Shimano akkor az jó. Fontos tisztáznunk, hogy a Shimano egy márkanév, ami alatt milliónyi termék készül. Ezen termékek használati minősége, az „A” -tól a „Q” -ig terjed, ahol az “A” az alap – nem azt mondjuk, hogy silány, mert ez így nem igaz, de nagyon-nagyon az alap kategória, kifejezetten az igénytelen felhasználóknak. És a sor végén a “Q”, ami valójában a quality a kifejezetten minőségi felhasználási igények kielégítésére szolgál.
Ha pontosítani szeretnénk akkor mondjuk azt, hogy a fent elmondottak 90-99 százalékban felelnek meg a valóságnak, viszont arra mindenképpen jók, hogy bemutassák hogyan kell, miként lehet a kerékpár minőségét megállapítani, ami a fentiek értelmében teljesen független a vázra festett márka fogalmától.
Ezért azt javasoljuk mindenkinek, ha saját maga szeretné eldönteni és kiválasztani, hogy melyik a megfelelő kerékpár, akkor ne a márkák után kutasson, melyik a jó, a jobb, hanem nemes egyszerűséggel vesse össze két kinézet kerékpár ugyan azon hátsó váltóját, első váltóját, kerekét, fékjeit stb. Ezek az adatok ma már minden kerékpár weboldalon feltüntetett összetételénél megtalálhatóak, így összevethetőek is.
Itt egy cikk a BikePro oldalon arról, hogy hol is készülnek a bringák.
Záró gondolatként: mi azt tartjuk, hozzáértő, vagy szakember nem jár márkás kerékpárral. Pl., ha valakit KTM-en látunk, arról biztosan tudjuk, hogy nem ért hozzá – azon egyszerű oknál fogva, hogy ugyan azért a pénzért jobbat is kaphatna.
Aki viszont hajlandó kifizetni a felárat szimplán a vázra festett feliratért, annak ezt fölösleges volt elolvasnia.
